„Buna ziua! Unde e domnul consul? (Jó napot kívánok! Merre van a konzul úr?)" üti meg egyszer csak a folyosón álldogálók fülét. A román nyelvű köszöntésre és kérdésre mindenki felkapja a fejét. Egy elegáns, 35-40 év körüli anyuka modellalkatú kamaszlányával és megszeppent, aranyos kislányával érdeklődik a konzulok holléte iránt.
Az RMDSZ alkalmazottai azonban ezen már nem lepődnek meg. Elmondásuk szerint túlságosan is gyakori eset ez, már megszokták. „Mondjuk nekik, nem valószínű, hogy átveszik a dossziéjukat, ha nem tudnak magyarul. De ez nem tartja vissza őket, szerencsét próbálnak", magyarázza a szatmárnémeti RMDSZ csinos alkalmazottja. Mivel a döntés a konzulok kezében van, az emberek megpróbálják. Nyilván valami jobbnak a reményében. Ezért aztán gyorsan előkerül egy magyar felmenő és ha kell, még magyarnak is vallják magukat...
Pénteken Szatmárnémetiben másodszor tartottak konzuli napot. Több, mint hatvan honosítási dossziét és 15-20 útlevélkérelmet adtak le. Ezzel egy időben közel tucatnyian vették át útleveleiket - ők két héttel ezelőtt Sárközújlakon igényelték azokat. A kisvárosban is közel negyvenen dosszié gyűlt össze június végén.
Két hét múlva Tasnádra látogatnak a konzulátus munkatársai, majd valamikor augusztus során visszatérnek Szatmárnémetibe.